A siroki vár

Történet | Várfelújítási projekt

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár colt, stratégiai szerepet alig játszott.

Feltárása 1965-től folyt kisebb megszakításokkal. A munkálatokat Kovács Béla régész irányította, és az alsó vár, a sziklába vágott terem és folyosó, valamint a várat körülvevő sáncrendszer egy részének feltárását végezték el. A felső vár feltárása sajnos pénzhiány miatt elmaradt, ami nagy kár, mert várunk a hazai várak közül valószínű, hogy a legkorábbi a sziklába vágott védelmi rendszerek közül.

A vár két külön részre tagozódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár.

A vár korai magja a jelenlegi felső vár alatt húzódó sziklafolyosók és termek egy része, amelyet ugyancsak sziklába vágott, mélyebb szinten fekvő külső védelmi öv erősített.

Az ásatások igazolták, hogy kezdetben a siroki vár is magánvár volt, amit csak később alakítottak ki végvárrá. Legrégebbi építménye a lakótorony volt, ami a felsővár közepe táján emelkedett. Erre épült az öregtorony, mely kisebb területű volt, mint a lakótorony, fala vékonyabb, felépítése is egyszerűbb, mivel nem a várúr lakott benne, hanem az őrség. Ezt fallal vették körül és tornyokkal erősítették meg a sarkokon, a falakon belül pedig lakó és gazdasági épületeket emeltek. A siroki vár is ilyen belsőtornyos vár volt, amit a 13-14. században alakítottak ki. A torony a többi résztől független építmény volt, azért is, hogy adott esetben önállóan is tudja magát védeni. Mint az ilyen típusú várak többségében, ebben a várban is kialakítottak egy nagyobb termet (lovagterem) fogadásokra, tanácskozásokra, valószínűleg a lakótoronyban. A felső vár közepén ma is jól látható kettős dongaboltozat ezt sejteti...

A vár igazi védelmi rendszerét az alsó vár jelentette, ahol három ó-olasz rendszerű bástyát emeltek. A sarokbástyák homloksíkjait ferde falak alkották, a sarkokat nagyméretű kváderkövekkel alakították ki. Az északnyugati és délnyugati bástyák külső oldalának kövei közt sok félköríves és gyémántmetszéses díszítésű, másodlagosan felhasznált kőfaragvány látható. Ezek a környék egyik lepusztult románkori templomának főpárkányából származnak.

A külső védelmi öv leghatározottabban a vár északi oldalán látható, alul a sziklába mintegy 4 méter mély 4-5 méter széles árkot véstek. Ezt az árokrendszert gazdasági udvarként is használták: a sziklafalba sütőkemencéket vájtak, és olyan kisebb méretű pincében is folytatható építményeket is kialakítottak, amelynek felmenő falát is sziklából faragták ki.

A felső vár délkeleti oldalán a belső lakótorony két falcsonkja még áll, ahonnan lépcső vezet az északi fal alatt húzódó, sziklába vágott folyosókba, melyek néhol kisebb helyiségekké bővülnek.

Észak felé három lőrésszerű nyílás az északi oldal védelmét biztosította. A felső vár déli oldalfalának közepe táján kisméretű, kör alaprajzú védőtorony falmaradványa látható. A felső várat övező védőfal átlagos magassága 2 méter, és a falszövetben többszöri átépítés nyomai figyelhetők meg.

Az alsó várba a sziklába vágott gyalogkapun kívül egy másik bejárat is vezetett. Azt a kaput az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki, és a kapu előtt kisebb méretű, sziklába vágott farkasverem is biztosította a védelmet. A kapu felett lehetett az a tábla, melyet Országh Kristóf helyeztetett el az alsó vár ó-olasz bástyákkal való megerősítésének emlékére.

Az északkeleti sarokbástya tövében 270x300 cm szájnyílású mintegy 20 méter mélységű feltárt kút van, amelyhez a külső védelmi övből még a 16. századi építkezések előtt sziklába vágott árok vezetett.

A felső várba csak gyalogos juthatott be, és az alsó várba is, legfeljebb csak lovas, mert a kapu mérete, illetve a bejárat után következő udvarrész nem tette lehetővé a kocsik közlekedését. Ezeket feltehetően a sáncban védett árokrészben tarthatták.

A várat ismertető munkák gyakran említik az alsó és a felső várat elválasztó sziklafalban látható negyedgömb metszetű „ülőfülkéket”. Ezek azonban olyan helyen vannak általában, hogy megközelítésük még létrával is igen nehézkes. Nemcsak helyük, de méretük miatt is ezek inkább méhészkedéssel hozhatók összefüggésbe. A vár alatti sziklákon több helyen olyan kaptárfülkék nyomai figyelhetők meg, amilyenek a megye más területén is vannak. Talán ennek a korábban kialakult méhészgyakorlatnak megfelelően vájhatták ki ezeket a fülkéket a nehezebben megközelíthető helyekre, bennük fonott kasok, vagy fából készült bödönök is állhattak.

Nagyszabású felújítás előtt a siroki vár

2011-ben megnyílhat a „Végvárak világa” barlangvár és turisztikai központ a siroki Vár-hegyen. A fejlesztési tervet a várrom vagyonkezelője, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága dolgozta ki, és 320 millió forint támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program pályázatán. .

A projekt három alprojektre tagolható:

1. Az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával hazánk egy jelentős várában történik meg a műemléki felújítás (kapu és környezetének rendbetétele, alsóvári udvar és kilátó teraszok kialakítása, fedett és zárt terek kiépítése, alsóvárból felvezető sziklafolyosó környezetének kialakítása, kiállítási installációk). Ennek eredményeként a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíne jön létre.

2. Rendezvényi helyszín kialakítása a vár környezetében (térrendezés a várnyeregben, a vár díszkivilágítása). A vár ismét jól láthatóvá válik minden irányból és napszakban. A kitisztított vároldalban várostromok, romantikus szellemtörténetek adhatók elő. A kialakításra kerülő geológiai tanösvények megismertetnek a táj egyedi látványosságaival, különlegességeivel.

3. „Országh Kristóf rendezvényház és információs központ” létrehozása a tájházban (udvar rendezése, csűr és tájház berendezése, kommunikációs és vizuáltechnikai berendezések beszerzése). A korábban felújított tájház hátsó helyiségeiben berendezésre kerülő szobákban az érdeklődők megismerkedhetnek a táji hagyományokkal, mesterségekkel. A rekonstruálandó facsűrben rendezvények tarthatók, első sorban a várak életének közelebbi megismerése céljából. Ezt a célt szolgálja a hátsó kertben megépülő vár-játszótér is.

A várfelújítási projekt hivatalos aláírása

Március 29-én a siroki alsóvárban ünnepélyes keretek között aláírták a „Végvárak világa — Sirok barlangvár, turisztikai központ” elnevezésű pályázati projekt támogatási szerződését.  Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében 365 millió forinttal támogatott beruházás a közbeszerzési eljárás után nyáron kezdődhet el, és a tervek szerint 2011 decemberére ér véget. A várban rendezett ünnepségen Sós Tamás az Észak-magyarországi Regionális Tanács társelnöke szólt arról, hogy az elmúlt években húzóágazattá vált a turizmus ebben a régióban. Lakatos István, a község polgármestere kiemelte, hogy több mint két évtizede már annak, hogy tetőt álmodott a vár tetejére, ez most részben teljesülhet. Az 1994-ben a nemzeti örökség részévé nyilvánított vár állagmegőrzésére és megmentésére számos lépés történt. Kiépítették a várhoz vezető utat, kialakítottak gépkocsi- és négy autóbusz-parkolót, létrehozták a vár faláig húzódó szennyvíz- és ivóvízhálózatot, az elektromos vezetéket. Dr. Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az uniós pályázatoknak köszönhetően a Siroki vár a nyolcadik olyan hazai műemlék, amely jelentős támogatást kap a felújításhoz. Az önkormányzattal való példás együttműködést külön is kiemelte. Ennek jegyében Lakatos Istvánnak átadta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Baráti Körének elsőszámú tiszteletbeli tagságát igazoló oklevelet. Végül a projekt elemeiről hallottak a meghívott vendégek. A rekonstrukció végére az alsó vár és a felvezető sziklafolyosó rendbetétele mellett új kilátóteraszok készülnek, fedett és zárt kiállítóhelyek jönnek létre, ahol a középkori váréletet eleveníthetnék meg hiteles környezetben. Díszkivilágítást kap a vár és geológiai tanösvények mutatják be a vár környékének különlegességeit. Az Országh Kristóf rendezvényház és információs központ létrehozása a tájházban valósul meg. Itt az érdeklődők megismerkedhetnek a környékre jellemző hagyományokkal, mesterségekkel, a hátsó kertben gyermekeknek alakítanak ki várjátszóteret.

Képek az eseményről >>